Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.
Elalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.
Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?
Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).
A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.
Mit lehet tenni?
A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!
A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.
A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.
A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.
A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.
A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.
Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Ha úgy véli, hogy az alvászavara a szedett gyógyszereivel függhet össze, konzultáljon kezelőorvosával vagy gyógyszerészével! A mellékhatásként kialakult alvászavarok nem teszik feltétlenül szükségessé azt, hogy abbahagyja a gyógyszere szedését vagy másik gyógyszer szedésére térjen át. Számos esetben a gyógyszer bevételi időpontjára való odafigyelés vagy a dózis csökkentése elegendő lehet ahhoz, hogy az éjszakák újból pihentető alvással teljenek.
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész
A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2024. március
ÚJDONSÁG! Megjelent a Magyar Alváskönyv 2. kiadása!
- Kapcsolatban állhat az alvás és az elhízás?
- Lehet, hogy rosszul aludt, ha reggel fáj a dereka?
- Ha nagyon sokat, vagy nagyon keveset alszunk, egyik sem jó?
Számtalan általános és különleges kérdésekre található meg a válasz a 19 szerző által írt könyvben.
Megrendelhető a Galenus webáruházban!
MEGRENDELÉS
Főszerkesztő: G. Németh György
Kiadói szerkesztő: Dr. Szarvasházi Judit
A Magyar Alvás Szövetség, a Semmelweis kiadó és a Galenus kiadó közös kiadványa.
148 mm x 210 mm méretű, 368 oldalas, színes, puha táblás könyv.
