A fotó illusztráció: pixabay.com

A kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásáról számos tanulmányt készítettek már, melyeknek eredménye hol összhangban áll egymással, hol ellentmond egymásnak. Egy nemrég közzé tett összefoglaló vizsgálat során 1 610 543 személy adatainak értékelésével igyekeztek megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a kávé vajon jótékony hatással bír-e. A 31 tanulmány adatait értékelő elemzés arra is fényt derített, hogy mekkora az a mennyiség, ami után már féket kellene szabni a koffein-éhségünknek.

Mit és hogyan vizsgáltak?

A vizsgálatba bevont tanulmányokban a kávéfogyasztás hatását az összhalálozásra, a szív-érrendszeri eredetű halálozásra és a daganattal összefüggő halálozásra az elfogyasztott mennyiségtől függően vizsgálták. A vizsgálat során a kávéfogyasztók egyéb olyan jellemzőit is felmérték, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Legfőképpen a dohányzási szokásokra tértek ki, de a kávéfogyasztó lakhelyét, nemét és életkorát, valamint a kávé származásának földrajzi helyét is figyelembe vették.

Mit mutatnak az eredmények?

A mérsékelt kávéfogyasztás csökkentette mind az össz-, mind a szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatának. A tanulmány eredményeit érdemes külön is vizsgálni a nemdohányzó és a dohányzó kávéfogyasztók körében. Ebben a tekintetében nem találtak különbséget a két a csoportban. Mindkét esetben jelentősen csökkent a kockázat a kávéfogyasztóknál, az azt nem fogyasztókhoz képest. A nemdohányzóknál minden, naponta elfogyasztott plusz csésze kávé 6%-kal csökkentette az említett kockázatot egészen a 4. csésze kávéig. A 4. csésze felett a kockázatcsökkentő hatás elmaradt.

A daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozás azonban csak a nemdohányzók körében csökkent jelentősen a kávéfogyasztással, a dohányosoknál nőtt. Ez az eredmény megmagyarázhatja azt, hogy korábbi kutatások során miért merült fel a kávé esetleges daganatkeltő hatása. Ezekben a régi tanulmányokban nem különítették el a dohányosokat, így az torzította az ereményt. A feltételezett rákkeltőhatás (nyelőcsőrák) hátterében nem az ital tartalomanyagai, hanem a túl forrón történő fogyasztás állhat.

A vizsgálatok során nem mutattak különbséget nem, életkor, vagy földrajzi hely tekintetében.

Milyen vegyületek lehetnek a főszereplők?

A kávé emberi egészségre gyakorolt jótékony hatása elsősorban polifenol-tartalmának köszönhető. Becslések szerint az európai lakosság polifenolbevitelének 40%-a származik a kávéból. Köztük a klorogénsav a legjelentősebb vegyület, amelyről a vizsgálatok cukoranyagcserejavító, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatást írnak le. Egyes, a kávéban is előforduló polifenolos vegyületnek daganatellenes hatást is tulajdonítanak.

Fotó: pixabay.com

Mi a tanulság?

Egyrészt, a jövőben érdemes az egyes vizsgálatokban külön kezelni a dohányzó és nemdohányzó résztvevőket. Ez azért lenne fontos, hogy több részletet ismerjünk meg a kávéfogyasztás és a daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozás összefüggéseiről, ugyanis más tényezők, mint például az ital forrón történő elfogyasztása is befolyásolhatja az eredményeket.

Másrészt, ha információnk lenne a kávé típusáról és az elkészítés módjáról, az tovább árnyalhatná az eredményeket

Mi a mindennapjaink szempontjából is fontos üzenet?

Jelen kutatás eredményei alapján a mérsékelt kávéfogyasztás (napi max. 4 csésze), ha ezt a fogyasztó valamely alapbetegsége nem korlátozza, csökkenti a szív-érrendszeri eredetű és összhalálozást. A kedvező hatások egyrésze azonban elmarad dohányosokban, ezért is érdemes leszokni a dohányzásról, amelynek első lépése lehet, ha a mindennapi kávénkat nem cigarettázás közben fogyasztjuk el.

Szabó Réka Eszter
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

Forrás: gyógynövénylap.hu