Fotó: 123rf.com

A magas koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek kockázata közötti összefüggés többszörösen bizonyított. Ha a vérben túl sok a koleszterin, nagyobb eséllyel alakul ki érelmeszesedés, és az erek beszűkülése, rugalmatlanná válása keringési zavarokat és akár végzetes szív-érrendszeri betegségeket is okozhat. Bár a határértékek időről időre változhatnak, egy bizonyos: a túlságosan magas koleszterinkoncentráció életévekben és életminőségben mérhető veszteséggel járhat.

Genetikai determináció

Az is világos, hogy az életmód és az étrend jelentős hatással van a koleszterinszintre. Sajnos, a helyzet némileg bonyolultabb, mint gondolnánk: a koleszterinben (és zsírban) szegény étrend nem feltétlenül jár a vérben található koleszterinkoncentráció csökkenésével. Egyeseknél „egészségtelen” étrend esetén is normál tartományban van a koleszterin szintje, másoknál csak komoly diéta és gyógyszeres beavatkozás hoz (némi) javulást. Ennek az az oka, hogy a koleszterin-anyagcsere egyénenként eltér, és mindez genetikailag erősen determinált.

A koleszterinre szükség van

Bár a koleszterin régóta az „ügyeletes rossz” szerepét játssza, nem árt tudni, hogy ez a vegyület elengedhetetlenül szükséges a normális életműködésekhez. Hiányában a sejtek, sejtmembránok működése, a hormonháztartás komoly zavart szenvedne, és például a normál epeképződés sem lenne lehetséges. Bár egyesek szerint létezik koleszterin elleni védőoltás, az ilyen néven (illegálisan!) forgalmazott termék nem rendelkezik a várt hatással. Ha ugyanis a koleszterint ki tudnánk iktatni a szervezetünkből, az valószínűleg elég gyorsan halálhoz vezetne.

A koleszterin szintje és az étrend kapcsolata

A koleszterinszint csökkentésének, pontosabban normál tartományban tartásának érdekében számos gyógyszer csatasorba állítható, de talán még hangsúlyosabb az étrend szerepe. Mindez tükröződik azokban a vitákban, amelyek egyes élelmiszerek szerepével kapcsolatosak. A tojás megítélése például az elmúlt időben folyamatosan változóban volt: egy ideig a magas koleszterinszint fő okának tartották, ma azonban kedvezőbb a megítélése. Az azonban bizonyos, hogy az állati zsírokban gazdag étrend növeli a koleszterinszintet, míg egyes növények, növényi anyagok mérséklik azt.

(Fotó: 123rf)

Étrend-kiegészítők a koleszterinszint csökkentésében

Ha az étrend szerepéről beszélünk, nem kerülhetjük meg az étrend-kiegészítés kérdését. A koleszterinszint csökkentése egy olyan terület, amely megfelel az étrend-kiegészítés eredeti elveinek: a táplálékunkat olyan étrendi anyagokkal egészítjük ki, amelyek csökkentik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. A hangsúly az étrendi anyagon van: a koleszterinszint-csökkentő étrend-kiegészítők esetében ugyanis jellemzően olyan növényi vagy egyéb eredetű alapanyagokra kell gondolni, amelyeket egyébként is fogyasztunk az ételeinkkel.

Gyógyszer, gyógynövény, étel

  • Emelkedett koleszterinszint idején bevezetett (jellemzően növényi alapú) diétával kb. 10% csökkenés érhető el, ami önmagában a megelőzésben értékes, de terápia céljára általában nem kielégítő. A koleszterinszintet kedvezően befolyásoló növények, növényi anyagok a koleszterin szervezetbeli mozgásának, metabolizmusának különböző fázisait (felszívódás, körforgalom, szintézis) képesek befolyásolni. A terápiában alkalmazott gyógyszerek ugyanilyen módokon hatnak, különbség „csak” a hatásosságban van: a gyógyszerekkel kb. 20-40%-os csökkenés érhető el. Ritkán (talán túl ritkán) van szó erről, de tény: a gyógyszerek és a növényi hatóanyagok kombinálásával még nagyobb hatás érhető el. Sőt, lehetőség van a gyógyszeres kezelés, a helyes étrend és az étrend-kiegészítők együttes alkalmazására is, így a hatás még optimálisabb. Kevésbé súlyos esetekben pedig akár gyógyszeres beavatkozás nélkül is siker érhető el.
  • A koleszterinszint-csökkentés egyik lehetséges módja a koleszterin felszívódásának gátlása. Ilyen célra kiválóan alkalmasak a növényi rostok. Ezeket koncentrált formában étrend-kiegészítőként is alkalmazhatjuk, de egy körültekintően összeállított étrend részei is lehetnek. Az étrend-kiegészítőkben útifűmag, görögszénatermés és még néhány egyéb növény tisztított poliszacharidját találhatjuk, az étrendi rostok között pedig a teljes kiőrlésű gabonatermékek dominálnak. A rostok hatása azáltal alakul ki, hogy megkötik a bélben a koleszterint, így az nem szívódik fel és nem kerül a véráramba.
  • A koleszterinszint célzottabb csökkentése valósul meg a növényi szterinek (fitoszterinek) alkalmazásakor. Ezek a vegyületek szerkezetileg hasonlóak a koleszterinhez, ezért a vékonybélből való felszívódáskor versengenek vele. A fitoszterinek a legtöbb növényi eredetű táplálékban megtalálhatóak, azonban a koleszterinszint-csökkentéshez elegendő mennyiségű anyag csak dúsított növényi kivonatok formájában vihető be – ez legcélszerűbben étrend-kiegészítőkkel valósítható meg.
  • A zsírok-olajok fogyasztása és a koleszterinszint között közvetlen kapcsolat van. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok csökkentik a koleszterinszintet, míg a telített zsírsavakban dús állati zsírok növelik azt. Különlegesen értékesek a halolajak, amelyek olyan omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, amelyek az átlagos étrendben (és a növényekben is) csak kis mennyiségben fordulnak elő; koleszterinszint-csökkentő, szív-érrendszeri védő hatásuk kifejezett.
  • A koleszterinszint-csökkentésének további lehetősége, ha mérsékeljük képződését (ugyanis ezt az életfontosságú anyag a szervezetben is képződik). A leggyakrabban használt koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek a koleszterin szintézisében kulcsjelentőségű egyik enzim gátlásával hatnak – de ugyanilyen hatást több növényi anyag is kifejt. A szív-érrendszeri betegségek esetén elterjedten használt fokhagyma és az articsóka is rendelkezik ilyen hatással, így nem meglepő, hogy koleszterinszint-csökkentő hatásukat embereken végzett vizsgálatokban is igazolták.
  • Egy kevésbé ismert növényi termék, az ún. vörös rizs is rendelkezik ilyen hatással. A vörös rizst a rizs fermentálásával állítják elő, a színét adó vegyületet egy gomba termeli. A vörös rizs hatóanyagát gyógyszerek alapanyagaként is felhasználják. Étrend-kiegészítőként ugyanakkor a gyógyszer adagjánál kisebb dózisban szabad használni, ugyanis a tartós, gyógyszerészi-orvosi kontroll nélküli használat veszélyes lehet (izomfájdalmak jelentkezhetnek, akár izomkárosodás is kialakulhat).
Fotó: 123rf.com

A koleszterinszint normál értéken tartása folyamatos beavatkozást igényelhet, de ennek érdekében nem kell feltétlenül gyógyszert szedni. Enyhébb esetekben a jól kialakított étrend és a megfelelően kiválasztott étrend-kiegészítők segíthetnek a cél elérésében, de magasabb koleszterinszint esetén is hasznos kiegészítői lehetnek a gyógyszeres kezelésnek.

Csupor Dezső
egyetemi adjunktus