Gyorsabb felépülés keresztszalag-szakadás után

2091

Az egyik leggyakoribb térdsérülés a keresztszalag-szakadás, amely akár több hónapra is visszavetheti a beteget a magán- és a szakmai életében. A legújabb műtéti eljárásoknak köszönhetően azonban a rehabilitációs időszak olyannyira lerövidülhet, hogy a sérült már három hét után ismét vezethet autót, két hónap elteltével pedig akár futásra is vállalkozhat. Az úgynevezett kétköteges módszert az elsők között Dr.Knoll Zsolt PhD. sportsebész alkalmazta Magyarországon.

A térd az egyik legsérülékenyebb testrészünk, nagy terhet visz, bonyolult mozgást végez, különösen igaz, ha valaki rotációs sportokat (pl. síelés, kosárlabda, squash, labdarúgás) végez. A térdsérülések közül is az egyik legelterjedtebb a keresztszalag-szakadás: míg 10-15 évvel ezelőtt évente kb. 1000-1500 szalagpótlást végeztek idehaza, ezek száma mára meghaladja a négyezret. Dr. Knoll Zsolt PhD., az ország egyik legelismertebb térdspecialistája szerint napjainkban, a modern térdsebészeti műtéti technikáknak köszönhetően, nem olyan hosszú a lábadozási időszak egy ilyen sérülés után. A térdsebészeti spacialista minden héten találkozik olyan térdszalag-szakadásokkal, amelyek általában sportolás közben, nagyobb erejű, csavarodó mozgások közben történnek meg.

  • A leggyakoribb sérülés a combcsontot és a lábszárcsontot összekötő elülső keresztszalag-szakadás.  A keresztszalag pótlására többfajta műtét létezik, a legújabb a kétköteges, úgynevezett double-boundle technika. Ebben az esetben az elülső keresztszalagot nem egy kötegként kezeljük, hanem két kötegként pótoljuk azt. Lényegében két furatot helyezünk a lábszárba, kettőt pedig a combcsontba, és ezen keresztül áthúzzuk a térdet tartó inakat – magyarázta el a módszer lényegét Dr. Knoll Zsolt. Az ortopéd-traumatológus Magyarországon az elsők között alkalmazta ezt a fajta szalagpótlást és már több száz sikeres műtétet hajtott végre.

Ezzel a modern anatómiai rekonstrukcióval olyan mértékben felgyorsul a rehabilitációs időszak, hogy a műtét után három héttel a páciensek már autót tudnak vezetni. Az egész eljárás összesen kb. két hét kiesést jelent a munkahelyről. A legnagyobb előnye pedig, hogy kórházban mindössze egy napot kell eltölteni!

A műtétet mégis sokan igyekeznek megúszni, pedig egy ilyen sérülés után könnyebben alakulhat ki ízületi kopás, amely további panaszokkal járhat. Előfordulhat azonban, hogy a sportbaleset, vagy egy rossz mozdulat miatt valaki nem kerül azonnal műtőasztalra.

  • Az azonnali és a halasztott keresztszalag-pótlásnak is megvan az előnye és a hátránya – vélekedik Dr. Knoll Zsolt. – Mire ezek a, főleg síbalesetekben érintett betegek a kezelőorvosukhoz eljutnak és megkapják a megfelelő diagnózist, olykor 6-12 nap is eltelhet a sérülést követően. Ebben az időszakban az ízületi tok az esetek nagy százalékában begyullad, és bár sebészetileg a műtét elvégzése nem jelent akadályt, a betegek többségénél hosszú évekre kiható mozgáskorlátozottság, térdkalács mögötti fájdalom, terheléses ízületi duzzanat alakulhat ki.

Más a helyzet olyan esetben, amikor a beteg a sérülést követően 1-3 nappal kerül műtőasztalra. A szakember tapasztalatai alapján ezeknél a betegeknél kevesebb az előbb említett szövődmény kialakulásának lehetősége. Olyan is előfordul, hogy valaki a sérülést követően nem érzi szükségét, hogy elvégeztesse a pótlást, mert jól érzi magát, mozgásában nem különösebben zavarja. A szakemberek, a későbbi panaszok elkerülése érdekében mégis a műtét mellett érvelnek. Nemcsak az alacsony szövődmények miatt, hanem a már korábban említett ízületi kopás esetleges kialakulása, megnövekedett rásérülés miatt.

A halasztott keresztszalag-pótlások esetén egyébként a műtét után 4-5 napig teljes ágynyugalom javasolt, 1,5-2 héttel mankózhat a beteg, 6-8 héttel később már futhat, úszhat, kerékpározhat, hat hónap múlva pedig – heti egyszeri gyógytornász foglalkozás után –, visszatérhet a rotációs sporttevékenységeihez.


Eminemo