Fotó: gettyimages.com

A környezetünkben lévőkkel folytatott kommunikáció fejlesztése vagy optimalizálása, a mindennapi életben felmerülő, kisebb-nagyobb konfliktusok higgadt rendezése, a békés kapcsolattartás – mindnyájan vágyunk rá. A nyugodt, jóindulatú kommunikációt azonban meg kell tanulni, ha eddig nem tettünk szert rá. E cél elérését segítheti az alábbi 3 jó tanács, mely a szofrológia eszköztárából merít.

1. Meghallgatás – befogadás
A kommunikáció területén a meghallgatás befogadást jelent. Meghallgatni a másik felet egyenlő azzal, hogy befogadjuk őt.
– A mi részünkről a jóindulat elnyerése is rendkívül fontos, mivel általa e befogadót könnyebben megnyerjük magunknak,
– Amikor befogadunk valakit a házunkba, igyekszünk feloldani feszengését, szívélyesnek, előzékenynek, figyelmesnek mutatkozunk előtte. Meleg/szívélyes fogadtatásban részesítjük
– Természetesen értékeljük a személyét, és őszintén kedvébe szeretnénk járni
– Viselkedjünk ugyanígy, amikor meghallgatjuk beszélgetőpartnerünket, bárhol is vagyunk.
– Befogadónak és barátságosnak mutassuk magunkat,
Értékeljük a kapcsolatot, semmint ócsároljuk, kritizáljuk.
Ne ítélkezzünk azonnal.
Változtassunk a negatív (kritika) „címkézésen/hozzáálláson/jelzésen pozitívra (elismerés). 
–  Gondoljunk arra, hogy a beszélgetőtársunknak is megvan a  a maga problémája.
–  Inkább arra koncentráljunk,  hogy mit adhatunk hozzá a beszélgetéshez, és számunkra milyen pozitív vagy ösztönző hozadéka lehet.

2.  Kérés kifejezése
Ha óhajt, kérést kell kifejeznünk, azt derűs, nyugodt, békés módon tegyük meg.
– Mielőtt előadnánk a kérést, készüljünk elő úgy, hogy végezzünk három mély, hasi légzést. A belégzés történjen az orron át, felfújva a hasat, nyugalommal feltöltve a szervezetünket. Hosszan végezzünk kilégzést szájon át, elűzve a stresszt és a feszültséget.

Fotó: 123rf.com

Lazítsuk el testünk izmait a fejünk tetejétől a lábujjunk hegyéig.
– Ezután képzeljük el, hogy éppen egy kérést kell előadnunk/megfogalmaznunk. Teljesen nyugodtak vagyunk és biztosak magunkban, ami a legfontosabb.
– Nem az eredményre összpontosítunk.
– Megfogalmazzuk óhajunkat vagy javaslatunkat, teljes nyugalommal.
Vizualizáljuk azt is, hogy milyen hatással van kérésünk a beszélgető partnerünkre, vagy ha többen vannak, valamennyiükre.
Végül köszönjük meg a figyelmet, vagy hogy meghallgattak minket.
A vizualizációs gyakorlat befejeződött.

3. A beszélgető társ elismerése
Minden körülmények között, amikor nézeteltérésünk/konfliktusunk van egy kívülálló személlyel, próbáljuk egy pillanatra magunkat az ő helyébe képzelni, igyekezzünk egy hullámhosszon lenni vele.

Fotó: 123rf.com

Tegyük a következőket:
– Mondjuk el a partnernek, amit értékelünk benne.
Gondoljunk három jó tulajdonságára, és próbáljuk belevenni a beszélgetésbe, de hízelgés nélkül.
– Minden alkalommal, amikor kapcsolatba kerülünk valakivel, gondoljunk arra, hogy ő is szeretne kibontakozni, és vágyakozik rá, hogy elismerjék. Azt is képzeljük el, hogy  neki is megvannak a maga problémái és nehézségei az életben, ezért legyünk iránta jóindulatúak. Még akkor is, ha kommunikációjával nem vagyunk megelégedve.
Gyakoroljuk az elismerést, és találjuk meg, mi lehet a pozitívum, szép vagy jó általában azokban az emberekben, akikkel találkozunk.
 – Magatartásunkkal járuljunk hozzá, hogy a partnerünk a legjobbat hozza ki magából a kommunikáció terén. Így mi is profitálhatunk a beszélgetésből.

Forrás: Galenus