Fotó: 123rf.com

A fogyókúra céljából hagyományosan alkalmazott növények általában hashajtó vagy vizelethajtó hatásuknak köszönhetően csökkenthetik a testsúlyt.

Hashajtó növények
A növényi eredetű szerek közül az erős hatású hashajtók tartós alkalmazása ugyanakkor számos negatív következménnyel járhat (pl. görcsös hasfájás, bélnyálkahártya-gyulladás, felszívódási zavarok és akár szívritmuszavar is), így fogyasztószerként történő alkalmazásuk nem javasolt. Hazánkban leggyakrabban szennalevelet, aloétejnedvet és kutyabengekérget használnak ilyen célra – teaként vagy a növények kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítőként.

Jóllehet a tartós hashajtás a tápanyagok felszívódásának csökkentésével testsúlycsökkentő hatású lehet, a módszer veszélyei jelentősebbek, mint a potenciális előnyök. Az enyhébb hatású, rosttartalmú hashajtók ugyanakkor hosszú távon is biztonságosan alkalmazhatók. Ezek a teltségérzet fokozásával csökkentik az étvágyat, valamint a cukrok és zsírok felszívódásának gátlásával is hatnak. A rosttartalmú hashajtók között találunk jól ismert növényeket (például útifűmag, lenmag), de újonnan divatossá vált növényeket is, mint pl. a fügekaktusz vagy az ördögnyelvként reklámozott konjak. Ugyan hatásuk nem drasztikus (1 hónap alatt átlagosan 0,5-1 kg csökkenés érhető el megfelelő adagolás mellett), tartós alkalmazás esetén az eredmény is tartós lehet. Kérdés, hogy ez a mérsékelt hatásosság találkozik-e a fogyni vágyók elvárásaival.

Vizelethajtó növények
A növényi fogyasztószerekben gyakran megtalálható vizelethajtó növények nincsenek befolyással az energiaháztartásra, az általuk előidézett, minimális testsúlycsökkenés tulajdonképpen só és vízvesztés, amely csak átmeneti eredménnyel jár. Hazánkban ilyen célra jellemzően csalánlevelet, lestyángyökeret, gyermekláncfüvet és tarackbúzagyöktörzset használnak.

Fotó: gettyimages.com

A kávé, és egyik fő hatóanyaga, a koffein anyagcserét fokozó hatása régóta ismert, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy (észszerű) kávéfogyasztással jelentősebb testsúlycsökkenést lehetne elérni. Az elmúlt néhány évben azonban nem is a koffein, hanem annak egyik speciális forrása, a pörköletlen (zöld) kávébab került az érdeklődés fókuszába. Ennek hatóanyagaként a klorogénsavat azonosították (ez a vegyület a pörkölés során elbomlik, így a kávéitalban csak nyomokban található meg).

A klorogénsav fogyasztást elősegítő hatását több vizsgálatban tanulmányozták, és az összkép pozitívnak mondható. A kávéhoz hasonló utat járt be a teacserje, amelyet sokáig szintén koffeintartalma miatt tartottak fogyasztó hatásúnak. Mára kiderült, hogy a hatóanyagok máshol, a polifenolok között keresendők, és a hatás módja is bonyolultabb, mint korábban gondolták. A legfontosabb bizonyítékok, vagyis a fogyasztó hatás meggyőző igazolása azonban ez idáig hiányzik. A bemutatott fajokon kívül számos egzotikus növényt is felhasználnak fogyasztószerek előállítására.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens

Dr. Tóth Barbara
egyetemi adjunktus

További információk: www.gyogynovenylap.hu
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső egyetemi docens