Köhögés – mikor, meddig, hogyan?

7767

A legtöbb ember éber állapotban óránként egyszer-kétszer köhint, az ennél gyakoribb köhögés azonban rendellenesnek tekinthető. A köhögés nem mindig a légutak betegségét jelzi, hanem reflexes úton idegrendszeri, emésztőszervi és szívbetegségek is kiválthatják.

A köhögés jellege, gyakorisága és napszaki változása olyan jellegzetes lehet, hogy az orvost eligazítja a kórisme felállításában.

Gyakoriság – nem mindegy mennyit köhögünk

A köhögés lehet heveny (fertőzések, idegen test bejutása a légutakba, mérgező gázok beszippantása), mely az okok megszűnésével néhány nap után elmúlik. És lehet idült, ha hosszantartó (naponta akár többször is ismétlődik), hetekig, hónapokig is eltart.

Napszaki változás – nem mindegy mikor köhögünk

A köhögés lehet egész napos (légúti gyulladásnál), lehet csak éjszaka jelentkező (az orrváladék lecsorgása, a gyomorsav visszafolyása és allergia miatt), felléphet az evés kezdetekor (fejlődési rendellenesség, félrenyelés), és lehet helyhez kötött (allergiák esetében). Reggeli köhögést okoz az idült hörgőgyulladás, a tüdőtágulat és az asztma.

Minőség – nem mindegy hogyan köhögünk

  • E tekintetben a köhögés lehet száraz vagy nedves (váladékot termelő).
  • A légúti megbetegedések, többnyire száraz köhögéssel kezdődnek és hurutossal folytatódnak.
  • A száraz köhögés váladékmentes, fájdalmas és kimerítő, a nedves köhögés több-kevesebb hurut (köpet), képződésével jár.
  • Az idegen anyag (füst, por, vírus, baktérium, daganat, stb.) okozta irritáció kezdetben száraz köhögést vált ki. Ha ez eredménytelen marad, vagyis az ingerlés tovább tart, akkor a sejtek nyáktermeléssel próbálják kimosni az idegen betolakodót és a köhögés, nedvessé, azaz hurutossá válik. A légutakban pangó váladék légvételkor szörcsögő hangot hallat. A váladékképződés kezdetben enyhén nyálkás, habos, de ha a kiváltó ok huzamosabb ideig fennáll és gyulladást is okoz, akkor sűrű, tapadós sárgás-zöldes gennyes, vagy véres köpetté válik.
  • A kóroktól függően megjelennek a betegségre jellemző egyéb tünetek is.

 

A besűrűsödött váladék felköhögése kimerítő, fájdalmas, gyakran hányingert, nyálkás hányást eredményez. A száraz ingerköhögést csillapítani kell, a hurutos köhögést nem szabad elfojtani, mert a gyulladás gyógyulása, illetve tovaterjedése csak a nyák és a genny kiürülésével védhető ki. A köpet elfolyósításának módja, és a köhögés mérséklése minden esetben az alapbetegségtől függ, és annak kezelésével (mely orvosi feladat) párhuzamosan történik.

Hangszín – nem mindegy milyen hangon köhögünk

A betegség lokalizációjára utal. Az afóniás (hangtalan) köhögés a gégefő érintettségére, a száraz, rekedtes köhögés gégegyulladást jelez, fókaugatáshoz hasonlítható a kruppos köhögés, csengő vagy öblös jellegű a légcsőgyulladásnál, és makacs, érces hangú az irritáló porok, gázok belégzésekor (dohányfüst).

Jelleg – nem mindegy milyen jellegű a köhögésünk

A köhögés jellege szerint lehet rohamszerű fuldokló (idegentest), lehet görcsös jellegű és nehezített kilégzéssel, mellkasi sípolással-búgással kísért az asztmánál, és lehet rövid, gyors, egymás utáni köhintés (idegalapon). Ismétlődő, visszatérő köhögést okozhatnak az allergiás vagy fertőzéses náthák, és az idült arcüreggyulladás. Elhúzódó köhögést gyerekkorban leggyakrabban a garatba csorgó orrváladék, az asztma, és a refluxbetegség okoz (ritkábban vírusfertőzések vagy más szervi elváltozások).

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász