Mikortól számít kórosnak az inzulin- és a vércukorérték?

1004

Az inzulinrezisztencia kifejezés lassan beépül a köztudatba, de sokan még mindig nem tudják, pontosan miről is van szó, mikor beszélünk IR-ről, és mikor cukorbetegségről.

Mivel ez a betegség igen sok embert érint, ráadásul jellemzően nem egymagában jelentkezik, így dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa összegzi, miben is áll maga a betegség, és milyen értékeket tekintünk kórosnak a vizsgálatok során.

IR vagy cukorbetegség

A cukorbetegség ma már nem ismeretlen igazán senki előtt sem, hiszen találkozhatunk vele lépten-nyomon. Ennek egyik oka, hogy a táplálkozásunk nem megfelelő, ráadásul a mozgásszegény életmód, és az örökletes és szerzett betegségek is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy inzulintermelése szenved hibától. A betegség kialakulhat inzulin hiány, vagy rezisztencia miatt is. előbbi esetben nem termel elegendő – vagy semennyi – inzulint a hasnyálmirigy, míg utóbbi esetben egyes sejtek nem képesek megfelelő mennyiségű cukrot felvenni, mivel inzulinérzékenységük csökken.

Az inzulinrezisztencia, mint betegség tulajdonképpen tekinthető a cukorbetegség előszobájának is, de még nem az. Ebben az esetben az inzulintermelés megvan, a hasnyálmirigy dolgozik, de a sejtek inzulin érzékenysége romlik, így nem jutnak elegendő cukorhoz, vagyis éheznek. Hogy a szervezet kompenzálja a problémát, a hasnyálmirigy inzulintermelése fokozódik, így ugyan a sejtek fel tudják venni a magfelelő mennyiségű cukrot, de hosszabb távon ez már gondokat okoz. Az idővel ugyanis a hasnyálmirigy kimerül, az inzulintermelés lelassul, így pedig az IR cukorbetegségbe fordul.

Tünetek

Egyes esetekben az IR tünetei nem feltűnőek, éppen ezért sokszor a betegek nem is gondolnak arra, hogy problémájuk szervi eredetű. Ilyenek a túlsúly, és a folyamatos sikertelen fogyókúrák, a rohamszerű álmosság, ami étkezések után 2-3 órával jelentkezik, illetve például a hirtelen édesség éhség. Más tünetek jobban felismerhetők, mint a bőrön jelentkező sötét, szemölcsös elváltozások, a rendszertelen menzesz, hajhullás, problémás bőr, és a teherbeesés elmaradása és az indokolatlan testsúly gyarapodás. Ám sajnos ezek a tünetek egy sor más betegséghez is tartozhatnak, így az IR felismerése igen nehéz.

Abban az esetben, ha a tüneteket észleli, érdemes orvoshoz fordulni, aki vércukor terheléses vizsgálatát írhatja elő. Ebben az esetben éhgyomorra glükóz szirupot kell fogyasztani, mely után vért vesznek több alkalommal is (0, 60, és 120 perces időintervallumokban), majd az értékek alapján a szakember diagnosztizálhatja a betegséget.

Mik a jó, és mik a problémás értékek?

A laboreredményeket természetesen a betegek maguk is át szokták nézni, és sokszor jutnak téves megállapításokra. Fontos tudni, hogy minden adat, amit az értékeléshez használnak egy ajánlás, vagyis nagyátlagban igaz. Ám minden beteg egyedi, és más kórképeik, egyedi jellemzőik az értékeket befolyásolhatják, vagyis a kiértékelés minden esetben a szakember feladata.

A vizsgálatot reggel és és legkésőbb 10h-i indítással, éhgyomorra kell elvégezni, előzetes (minimum 10 órán keresztüli) koplalást követően. A terhelést megelőző 3 napon keresztül korlátozás nélküli, de legalább 150 gramm szénhidrátot tartalmazó étrend tartása szükséges. A vizsgálatot megelőző napokban a terhelendő személynek átlagos fizikai tevékenységet kell végeznie. A vizsgálatot nyugalmi körülmények között, dohányzás és fizikai aktivitás mellőzésével kell lebonyolítani.

Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a WHO adatai alapján a vércukor éhgyomri értéke (0’VC) 3.9- 6 mmol/l közötti értékek esetén normális. Abban az esetben, ha a 0’vc 6,1 és 7 közé esik, akkor felmerülhet IR, illetve az OGT (csökkent glukóz tolerancia) lehetősége. Ha az érték 7 mmol/l, vagy a feletti, akkor (természetesen nem egy mérés alapján) részletes kivizsgálás is szükséges cukorbetegség irányába.

A vércukor adatok mellett az inzulinértékek is mérvadóak, az ezek alapján számolt arányok döntőek az IR szempontjából. Az éhomi inzulinszint (0’INS) akkor kóros, ha 25 µU/ml feletti, míg a 120 perces érték 45 µU/ml felett jelez problémát.

A két adat – vagyis a vércukor, és az inzulinszint – képletbe helyezve megadja a HOMA – Indexet, ehhez mindenképpen az éhomi értékekre van szükség: éhomi vc X éhomi INS/22,5. Ezt az adatot akkor tekinthetjük kórósnak, ha az eredmény 4.4 feletti. Amennyiben az érték 2,5-4,0 közötti, akkor a 0 perces inzulin érték 2,5-szerese már az inzulinrezisztencia fenn álltát támogatja.

Az adatokat laikusként is láthatjuk, ám azokból következtetéseket levonni elhamarkodott döntés lenne. Ezek az adatok ugyanis vezérfonalak, mellettük több tényező is befolyásolhatja a végleges diagnózist, így a kiértékelést mindenképpen bízzuk szakemberre!

 

Budai Endokrinközpont