Tévhiteket oszlató kampány indult férfiaknak
Ismert magyar férfiak – színészek, zenészek, újságírók és közéleti szereplők – hívják fel a figyelmet a here- és prosztatarák korai felismerésének jelentőségére a Megérted Urológia és a Magyar Rákellenes Liga novemberben indult, tabudöntögető kampányában. A here- és prosztatarák ugyanis a férfiakat érintő leggyakoribb daganatos betegségek közé tartoznak, ám időben felismerve őket, nagyon jók a gyógyulási esélyek – de a szűréseket még mindig tévhitek övezik.
Here-önvizsgálatra, illetve vérvétellel kezdődő prosztataszűrésre buzdítanak jól ismert, több generációt képviselő férfiak. November ugyanis a férfiak egészségének hónapja, de ezzel a témával nem csak egy hónapig kell foglalkozni, ezért a Megérted Urológia és a Magyar Rákellenes Liga közös, egy éven át tartó kampányt indított, hogy rámutassanak a férfiakat érintő daganatos betegségekre, a szűrés és a korai felismerés fontosságára.
A FÉRFIEGÉSZSÉG 2026/27 kampányban ismert színművészek, zenészek, újságírók és közéleti szereplők is részt vesznek, hogy bátorítsák a férfiakat az egészségükkel való foglalkozásra, a szűrővizsgálatokra és a figyelmeztető jelekkel való foglalkozásra. Az ő közreműködésükkel készült videók mellett szakértői tanácsok és közérthető edukációs tartalmak is készülnek, amelyek a Megérted Urológia és a Magyar Rákellenes Liga közösségimédia-csatornáin láthatóak. Most a here- és prosztatarákon van a hangsúly, később szóba kerülnek majd más urológiai daganatok is, és az orvosszakértők azokkal a kérdésekkel is foglalkoznak, amelyeket sok férfi nem mer feltenni.
Charlie, Frenreisz Károly, Kádár L. Gellért, Köves Miklós „Pinyó”, Linczényi Márkó, Lotfi Begi, Mácsai Pál, Molnár György „Elefánt”, Őze Áron, Sváby András, Vályi István és Vitáris Iván már csatlakoztak a kampányhoz, hogy az önvizsgálat, illetve a rendszeres szűrések fontosságára hívják fel a figyelmet, saját történeteiken és tapasztalataikon keresztül, játékos videókkal, humorral és nosztalgiával fűszerezve. Hangsúlyozzák: az időben felismert betegség életet menthet, a halogatás nem célravezető, és szükség esetén orvoshoz fordulni igenis férfias dolog. A kampányban arra is rámutatnak, hogy a prosztatarák-szűrővizsgálattól nem kell félni, és egy vérvétellel indul, miközben a herék önvizsgálata mindössze néhány perc havonta. A Megérted Urológia orvosai pedig a két ráktípussal kapcsolatos fontos információkat és gyakorlati tanácsokat osztanak meg, miközben néhány tévhitet is eloszlatnak.
Az önvizsgálat és a rendszeres szűrés a férfiak számára is rutin lehetne
„Fontos hangsúlyozni, hogy a FÉRFIEGÉSZSÉG 2026/27 kampány első szakaszának célja a here- és prosztatarák korai felismerésének tudatosítása – mutat rá dr. Köves Béla urológus, a Megérted Urológia projektvezetője. – A hererákról és az ehhez kapcsolódó önvizsgálatról – annak ellenére, hogy ez a 15–39 éves férfiak leggyakoribb daganatos megbetegedése – még nagyon kevesen hallottak a fiatalok körében, épp ezért itt az edukáció életbevágóan fontos. Nagyon fontos lenne ezt minél szélesebb körben tudatosítani, és elérni, hogy a havi rendszerességgel végzett önvizsgálat épp olyan rutin legyen, mint például az erdőben tett kirándulás után a kullancsvizsgálat.”
A prosztataszűréssel kapcsolatban dr. Köves Béla hangsúlyozza: sok esetben – egészséges, rizikómentes férfiaknál – tényleg egy vérvétellel lehet és kell is kezdeni, hiszen a vér ún. PSA-értéke mutathatja meg, ha gond van. Azon férfiaknál, akiknek például a családjában már előfordult prosztatarák, vagy egyéb tényezők miatt magasabb kockázatúnak tekinthetők, már érdemes a „tapintásos” vizsgálatot is elvégezni, amitől ugyan sokan ódzkodnak, ám a valóságban nem annyira kellemetlen, mint azt sokan gondolják.
„A legfőbb egészségügyi tabuk azok, amelyek a nemiséggel függenek össze, de ahogy az emlőrák önvizsgálatával kapcsolatban is folyamatosan omlottak le a falak, a herék önvizsgálata, illetve a prosztatarák-szűrés kapcsán is fontos lenne a tudatosság, hiszen szinte minden daganatos betegségnél igaz, hogy a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulási és túlélési esélyeket. Sajnos azonban azt tapasztaljuk, hogy sokan – főleg a férfiak – csak későn jelentkeznek be a vizsgálatokra” – mondja Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
A Magyar Rákellenes Liga legutóbb 2024-ben indított országos szűrési kampányt, hogy felhívja a figyelmet a prosztatarák korai felismerésére, és beterelje a férfiakat az urológiára. Ennek keretében önkénteseik és a csatlakozó egészségügyi intézmények összesen 6000 gyorstesztet végeztek ujjbegyből. „A résztvevők nagyjából 9-10 százalékánál tapasztaltunk megemelkedett PSA-szintet, nekik további kivizsgálást javasoltunk. Ennek köszönhetően számos esetben még a korai stádiumban beigazolódott a daganat, és az érintettek jó eséllyel indultak el a gyógyulásban” – mondja Rozványi Balázs. Az elnök szerint azonban az egészséggel kapcsolatos ismeretterjesztést már iskoláskorban el kell kezdeni, ahogy teszik ezt a Magyar Rákellenes Liga Sulicsapatának önkéntesei is.
A FÉRFIEGÉSZSÉG 2026/27 kampány a Megérted Urológia és a Magyar Rákellenes Liga közös egészségkampánya. A kampányfilmek megtekinthetők a Megérted Urológia Facebook-oldalán, Instagramján, TikTok- és YouTube-csatornáján, valamint a Magyar Rákellenes Liga Facebook-oldalán és Instagramján.
Az ötven felettiek mindössze egyötöde jár rendszeres szűrésre
A prosztatarák a férfiakat érintő egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2024-ben 5549 új prosztatarákos esetet regisztráltak Magyarországon, így ez – a tüdő- és a kolorektális daganatokkal együtt – a férfiak körében az egyik leggyakrabban diagnosztizált daganat Magyarországon. A prosztatarák a férfiak körében a diagnosztizált daganatok kb. 19%-a, 2024-ben becslések szerint közel 1500 férfi (1473) halt meg ebben a betegségben Magyarországon. A KSH szerint 2025-ben az 50 év feletti magyar férfiak mindössze körülbelül 20%-a, vagyis minden ötödik férfi vett részt prosztatarákszűrésen a felmérést megelőző 12 hónapban, és ez az arány évek óta nagyjából változatlan.
A betegség egyik legnagyobb veszélye, hogy korai, még jól kezelhető és gyakran gyógyítható stádiumában jellemzően teljesen tünetmentes. Nem okoz vizelési nehézséget, fájdalmat vagy egyéb figyelmeztető panaszt. Amikor a daganat következtében már tünetek jelentkeznek, az gyakran előrehaladottabb betegségre utal, amikor a kezelési lehetőségek és a gyógyulási kilátások is kedvezőtlenebbek lehetnek. (A vizelési panaszok hátterében gyakrabban áll jóindulatú prosztatabántalom, ezeket is érdemes kivizsgáltatni.)
Éppen ezért kiemelten fontos a prosztatarák korai felismerése, amelyben meghatározó szerepe van a tünetmentes férfiak megfelelő szűrővizsgálatának. Ennek ellenére a szűrővizsgálatokon való részvétel Magyarországon továbbra is alacsony, ugyanis a kellemetlenségtől való félelem, a vizsgálatokkal kapcsolatos tévhitek és a hiányos tájékozottság szintén visszatarthatják a férfiakat attól, hogy időben orvoshoz forduljanak.
Fontos azonban eloszlatni az egyik leggyakoribb tévhitet: a prosztatarákszűrés nem jelent minden esetben végbélen keresztüli prosztatavizsgálatot. A mai szakmai ajánlások szerint a korai felismerés első lépése sok esetben egy egyszerű vérvétel, amely során a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét határozzák meg. A kivizsgálás lépéseit az életkor, a családi előzmények, a tünetek, a PSA-eredmény és az egyéni kockázat alapján határozzák meg. A végbélen keresztüli tapintásos vizsgálat szükségességéről az orvos ezek figyelembevételével dönt: megfelelő PSA-eredmény és alacsony egyéni kockázat esetén a végbélen keresztüli tapintásos vizsgálat nem feltétlenül szükséges. Más esetekben azonban indokolt lehet a további urológiai kivizsgálás.
Az önvizsgálat kulcskérdés a gyorsan rosszabbodó hererák felismerése érdekében
A legtöbb daganatos betegséggel ellentétben a hererák elsősorban a fiatal férfiakat érinti: a 15–39 éves korosztályban ez a leggyakoribb szolid rosszindulatú daganat, Magyarországon és világszerte. Bár későbbi életkorban is előfordulhat, különösen fontos felhívni rá a fiatalok figyelmét, akik gyakran nem is gondolnak arra, hogy náluk is kialakulhat daganatos megbetegedés.
Magyarországon 2024-ben 530 új hererákos megbetegedés történt, és a hererák ötéves prevalenciája 2436 fő volt (ez azoknak a férfiaknak a száma, akik a referencia-időpontban életben voltak, és az előző öt évben hererákot diagnosztizáltak náluk).
A hererák legjellemzőbb tünete a herében megjelenő fájdalmatlan, kemény csomó vagy duzzanat, amelyet sokszor semmilyen más panasz nem kísér. Éppen a fájdalom hiánya miatt az érintettek gyakran nem tulajdonítanak jelentőséget az elváltozásnak, és késlekednek az orvoshoz fordulással. Pedig a heredaganatok egyes típusai kifejezetten gyorsan növekedhetnek és terjedhetnek, így a késői felismerés előrehaladottabb betegséget és jóval megterhelőbb kezelést eredményezhet. Önvizsgálattal időben felfedezve azonban ez az egyik legjobban gyógyítható daganatos betegség: a herére lokalizált hererák ötéves relatív túlélése 99%. Áttétes stádiumban a gyógyulási esélyek már rosszabbak, rossz prognózisú betegség esetén az ötéves túlélési arány 67%-ra csökken.
A korai felismerésben fontos szerepe van a herék rendszeres önvizsgálatának és az elváltozások időben történő észlelésének. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a fiatal férfiak ismerjék a hererák figyelmeztető jeleit, és tudják, hogyan ellenőrizhetik saját heréik állapotát. Sajnos a hereönvizsgálat és a heredaganatok felismerése még nem kap kellő figyelmet a fiatal férfiak egészségtudatosságában és egészségnevelésében.
Forrás: Megérted Urológia (www.megertedurologia.hu) és Magyar Rákellenes Liga (www.rakliga.hu)
