Egyre többet hallunk a probiotikumokról, amióta a nyugat-európai trendhez felzárkózó gyártók idehaza is piacra dobták funkcionális élelmiszereiket. Az átlag magyar fogyasztó nem sokat tud a szó jelentéséről, a jelentőségéről pedig még kevesebbet. Legfeljebb arra (vagy valami hasonlóra) emlékszik a reklámokból, hogy a probiotikumtól "elmúlik a puffadás"...

A statisztikai adatok igazolják, hogy a magyarok előkelő helyen végeznek a súlyos betegségek előfordulási arányát vizsgáló nemzetközi összehasonlításokban. Egészségi állapotunk aggasztó, a várható élettartam nálunk jóval rövidebb, mint pl. az EU legtöbb tagállamában. Vajon mi lehet az oka ennek a különbségnek az egyes országok között?

Az életmód változásai - felgyorsult életritmus, túl sok munka, stressz, mozgásszegény életvitel, helytelen táplálkozás, káros szenvedélyek - mellett a környezeti ártalmakat és az egészségügy problémáit szokás emlegetni válaszként. Bár ezeket a tényeket nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, csak megvonjuk a vállunkat és megy minden tovább ugyanúgy. Mert dolgozni kell, sportolni nincs időnk, az egészségügy helyzetére és a környezetünkre szinte semmilyen ráhatásunk nincs, a táplálkozásunkkal meg egyébként sincs semmi gond... Vagy mégis?

Fontos a szemléletváltozás

Magyarországon a 15 - 64 év közöttiek 79 %-a egészségesnek tartja magát, 90 % (!) pedig saját életvitelét is egészségesnek vagy megfelelőnek gondolja. A magas halálozási arány viszont éles ellentétben áll ezzel a rózsaszín ködképpel. Valójában csak kevesen tesznek célravezető dolgokat az egészségük megőrzése érdekében!

Fontos beiktatni napirendünkbe a rendszeres testmozgást, lemondani a káros szenvedélyekről, mértékletesen élni és helyesen táplálkozni. A felvilágosult fogyasztó keresi az egészségvédő termékeket és élelmiszereket, de információ hiányában sokszor nem tudja eldönteni, mi az, ami tényleg hasznos lehet számára.

Ezt a problémát igyekszik orvosolni néhány felvilágosító kampány....

Amit a probiotikumokról tudni kell

Probiotikumoknak nevezik azokat az emberi szervezetben, a vékony- és vastagbélben élő baktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára. Közülük élelmiszer-technológiai, táplálkozás-élettani, valamint egészségügyi szempontból a Bifidobacterium és a Lactobacillus nemzetség (tejsavbaktériumok) bizonyos fajai mutatták a legbiztatóbb eredményeket a vizsgálatok során.

A probiotikus baktériumok jellemzői: képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, a vastagbélbe jutva elszaporodnak, jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert és szabályozzák a béltraktus működését. A probiotikus hatású baktériumok bizonyos tényezők - pl. a nem megfelelő étrend, stressz, környezeti ártalmak, betegségek, antibiotikumos kezelés, stb. - hatására elpusztulhatnak.

A probiotikumok szerepét és egészségvédő hatását jelenleg is vizsgálják a kutatók, de már az eddigi eredmények is rendkívül figyelemreméltóak. Valószínűsítheto, hogy néhány tejsav-baktériumfaj képes növelni a szervezet ellenállását a fertozésekkel, erosíteni a bélflóra aktivitását számos allergiát kiváltó tényezovel szemben, illetve enyhíteni a gyulladásos bélbetegségek tüneteit. A probiotikus mikroorganizmusok serkentik az immunfolyamatokat és csökkentik a kórokozó baktériumok számát, illetve aktivitását a bélrendszerben.

Közismert, hogy az anyatejjel táplált csecsemők egészségesebbek, mint tápszert kapó társaik. Ennek oka, hogy az anyatejes csecsemők bélflórájában a bifidobaktériumok és a lactobacillusok vannak túlsúlyban, flóraarányuk mintegy 95-98%-os. A kutatók a felnőtteknél 40-45%-os részarányt jelölnek meg kívánatos alsó értéknek. Ehelyett a magyar felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák átlagos aránya 12%. A vizsgálatok során mért eredmények jelentős hányadánál ez az arány mindössze 1-2% között mozog! Részben ez a tény magyarázza a már említett, lesújtó egészségi mutatókat.

Hasznos mikrobákat a kosárba

Az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a kutatók a probiotikus baktériumok emberi fogyasztásra történő felhasználásának lehetőségével. Az első probiotikus terméket 1994-ben vitték piacra Japánban. Magyarországon egyre népszerűbbek a különféle funkcionális élelmiszerek - elsősorban tejtermékek, pl. probiotikus joghurtok és túró, ritkábban húskészítmények formájában -, a fogyasztók leginkább az ízük alapján választanak ezek közül.

Sokfajta kórokozó fenyegeti egészségünket. A gyógyszergyártók ezerféle készítményt javasolnak a különféle bajok leküzdésére, de csak egyetlen olyan megoldás létezik, amit több millió év csiszolt tökéletesre. Mi lehetne természetesebb, ártalmatlanabb és hatékonyabb, mint a szervezet saját védekező rendszere? A bélflórában élő probiotikus baktériumok évezredek óta teszik a dolgukat - ha hagyjuk. Egy kicsit még segíthetünk is nekik, ha a hiányzó mikrobákat külső eredetű, élő probiotikumokat tartalmazó élelmiszerekkel, vagy étrend-kiegészítőkkel pótoljuk.

Forrás: Galenus