Az isiászos rohamok fájdalmai, a lumbágóval ellentétben, nem korlátozódnak csak a keresztcsont tájékára, hanem az ülepen át az egyik alsó végtagba (csak ritkán mindkettőbe) sugároznak ki. Érzészavarok léphetnek föl, amelyek a combra, a lábszárra, sőt a lábfejre is ráterjedhetnek és a végtag izomzatának gyengeségével, akár bénulásos jelenségeivel járhatnak együtt.

A lumbágóhoz hasonlóan az isiász is merev, védekező tartásba kényszeríti az érintettet, akinek minden mozdulat újabb fájdalmat okoz.

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

Rendszerint a hát-, illetve a derékizomzat valamilyen szokatlan megterhelése, például ügyetlen mozdulat vagy nagyon súlyos tárgy helytelen felemelése vagy cipelése váltja ki.

A helytelen mozdulat jellegzetes példája, amikor valamilyen tárgyat felemelünk és egyidejűleg a testünket is elfordítjuk. Ezáltal a csigolyák kis ízületeinek tokját és szalagkészülékét éri túlságosan nagy inger. Ez viszont az izomzat “reflexes” feszüléséhez vezet. Az idegek izgalmi állapota is felléphet.

Lumbágót okozhatnak a kis csigolyaízületeken előforduló kopási jelenségek, amelyek végül is ezen ízületeknek a hibás állását eredményezik. Ilyen esetben is húzódások, rándulások és izomfeszülések következhetnek be. Ha bizonyos időközönként újra meg újra megismétlődnek a fájdalomrohamok, kiváltó okként valószínűsíthető a csigolya közti porckorong előesése. 

Az isiászos rohamot rendszerint a porckorong kiboltosulása, vagy előesése idézi elő. Ilyenkor a porckorong nyomja az ülőideg egyik gyökerét, amely az ágaival az ágyéki gerincoszlop és a keresztcsont magasságában lép ki a gerinccsatornából.

Mit tehetünk?

Az akut fájdalomroham alatt legjobb, ha lefekszünk. Keressük meg azt a testtartást, amely legkevésbé fájdalmas. Próbáljuk meg lépcsőszerű fekvéssel a porckorongokat tehermentesíteni: a hátunkon fekve hajlítsuk be derékszögben a csípő- és a térdízületet, és a lábszárat helyezzük vízszintesen néhány egymásra rakott párnára vagy megfelelő nagyságú habszivacs kockára.

Maradjunk mindaddig fekve, amíg el tudjuk viselni. Ha fájdalmak lépnének föl, fejezzük be ezt a testtartást.

A fájdalom gyors enyhítése érdekében fájdalomcsillapító szert is beszedhetünk. A patikában sokféle külsőleg használandó kenőcsöt, krémet és oldatot vásárolhatunk. Ezek a bőrön át felszívódva nemcsak fokozzák a helyi vérellátást, hanem a fájdalmakat is csillapítják.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Mindenképpen vizsgáltassuk meg magunkat az orvossal, hogy a fájdalmak okát tisztázzuk. Nagyon heves fájdalmak esetén ne késlekedjünk, s okvetlenül forduljunk szakemberhez. 

Ugyancsak orvosi vizsgálatra van szükség, ha érzészavarok vagy bénulásos jelenségek lépnek föl, illetve ha a hólyag vagy a végbél működési zavarát tapasztaljuk.

[forrás: Galenus]